Mit kell tudni Sóstóról...
 

Gyógyvizérõl híres, hangulatos fürdõhely Nyíregyháza központjától alig 6 kilométerre. Nevét a két részre osztott, sós vizû szikes taváról kapta; így jelöli már a 18. század végén készült térkép is. 1927-ben hatóságilag is gyógyfürdõvé nyilvánították Sóstófürdõ néven. Kiterjedése 46 hektár.

A tó a terület legmélyebb pontját kitöltõ, 9.5 hektáros víztükör. Átlagos mélysége 1.5 méter, legnagyobb mélysége 2.4 méter. A tó vizének sajátos gyógyerõt tulajdonítottak régtõl fogva. Már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. Jósa András szerint a tó vize meggyógyít „görvénykórtól, csúztól, köszvénytõl, idült lobbos izzadmányoktól és egyéb virágnyelven úgynevezett vérbetegségektõl”. Sóstó – különleges hangulata, a tiszta erdei levegõ, a jótékony hatású gyógyvíz, a fürdõzésre, csónakázásra csábító selymes vizû tó miatt – mindig is kedvelt kirándulóhelye volt a városi polgároknak, iparosembereknek, bohém íróknak, mûvészeknek.
Ebbõl a hangulatból a hely máig sokat megõrzött. Köszönhetõ ez a szép természeti környezetnek, a mûemléki épületeknek és az 50 fokos termálvíznek, amely az utolsó magyar tengernek, a Pannonnak a 800 méteres rétegsoraiból buzog fel.

Legszebb épületei a Sóstógyógyfürdõ szimbólumának is számító mûemlék, a Víztorony, ahol ma a Tourinform Iroda mûködik; a legendás Svájci Lak; a város elsõ gyógyfürdõjeként megépült Fürdõház és a 2003-ban felújított, eredetileg szállodának épült, most vigadóként üzemelõ Krúdy Vigadó. Épületein és természeti adottságain kívül más, országos viszonylatban is ritkaságnak számító látványosságokkal is szolgál Sóstógyógyfürdõ.

Itt található a 24 hektáros Nyíregyházi Állatpark, melyet a sóstói tölgyes erdõ ölel körül. Ehhez hasonló területen hazánkban egyetlen állatkert sem mûködik. Gyûjteménye a budapesti után a legnagyobb, hiszen több, mint 200 féle állat közel 2500 egyede található itt. Az erdõ szélén épült, 1979-ben megnyílt Sóstói Múzeumfalu is igazi látványosság. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye tájegységeinek jellegzetes építészetét, hagyományait mutatja be, miközben a kézmûves mesterségekkel, népszokásokkal is megismerkedtet.

Tartoznak a Sóstóhoz legendák is. Ilyen például az, mely szerint a tó közepén eredetileg nem volt sziget, azt mesterségesen hozták létre, s azon nyári mulató épült a vigadni vágyó ifjúság örömére. Jött azonban egy vihar, mely az egészet a tóba sodorta. Csendes nyári éjszakákon egyesek hallani vélik még a víz alól a halk hegedûszót. Az üdülõterület könnyen megközelíthetõ autóval, a vasútállomás elõl sûrûn közlekedõ 8-as jelzésû autóbuszokkal.